Hírek

ELMÉNK HATALMA A TESTÜNK FELETT – MEGJELENT

2018. július 5.

A BioMedical Centrum kiadásában megjelent munkatársunk, Dr. Czöndör Katalin könyve, amelynek célja, hogy betekintést nyújtson néhány természetgyógyászati terápia tudományos hátterébe.

Czöndör Katalin, PhD, neurobiológus az idegrendszer működésének kutatása mellett mindig is érdeklődéssel és kíváncsisággal fordult a lelki működések irányába, törekedve annak megértésére, hogy hogyan hatnak egymásra az idegi, testi és lelki folyamatok. Ez a könyv főleg olyan terápiás módszereket foglalt magába - néhány példa bemutatásán keresztül -, amelyek bár többnyire ismertek, köztudottak, mégis, gyakran egyfajta misztikum, hitetlenség vagy félreértés övezi őket. Ezek a kételyek sokszor a módszerhez kötött filozófiai háttérből (mint például a keleti vallás) vagy a módszer megfoghatatlanságából, működési magyarázatának hiányából erednek. Éppen ezért e mű tudományos eredményekbe való betekintéssel és bizonyos háttér-magyarázatok ismertetésével kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az ilyen terápiák irányába is nyitottabban tudjunk fordulni.

A könyv már kapható a könyvesboltokban.

PUBLIKÁCIÓ A BRONZKORI EURÓPAI MIGRÁCIÓKRÓL

2018. február 23.

Munkatársunk, Dr. Hajdu Tamás is közreműködött abban a kutatásban, melynek eredményei februárban jelentek meg az egyik legelismertebb tudományos folyóiratban, a Nature-ben.

A tanulmány a világ eddigi legnagyobb őskori genetikai vizsgálatáról számolt be, amely csaknem 400 őskorban élt ember genetikai adatainak elemezését tűzte ki célul és az úgynevezett „harangedény-jelenségre” kereste a választ. A tanulmány központi kérdése az volt, hogy az európai réz- és bronzkor határának idejéről származó, nagymértékű egységes régészeti leletanyag mögött, mi állhat: emberek/közösségek vándorlása, esetleg új kulturális hatások áramlása, vagy mindezek ötvözete. Erre a korszakra ugyanis a mai Európa területén, pontosabban a Brit-szigetektől Észak-Afrikáig, Portugáliától Budapestig egységes kerámiaművesség (az ún. harang alakú edényekkel), viselet (csontgombokkal, csontból készült csüngőkkel) és fegyverek (réz tőrökkel, íjászattal kapcsolatba hozható nyílhegyekkel és csuklóvédő lemezekkel) voltak jellemzők.

Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként, a magyarországi leleteket 13 magyar régész, antropológus és genetikus kutató, köztük munkatársunk, Hajdu Tamás vizsgálta, amely a Budakalászon, Békásmegyeren, Szigetszentmiklós határában feltárt bronzkori és a Mezőcsátról vizsgált késő rézkori temetkezések elemzését jelentette.

Magyar nyelvű összefoglaló az ELTE oldalán.
Az angol nyelvű cikk ide kattintva olvasható.